A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban

Paraziták a pulykából

A tenyésztett vadmadarak leggyakoribb parazitái 2. Ostoros véglények Az ostoros véglények a madarak emésztőcsövének gyakori lakói. Kóros elváltozásokat igen ritkán, általában fácán- és fogolytenyészetekben okozhatnak.

Elsősorban akkor, ha a madarak szoros közelségén túl egyéb, a higiéniai viszonyokat kedvezőtlenül érintő okok is jelen vannak.

paraziták a pulykából a rossz lehelet oka tacskóban

Fácánok bél-trihomonadózisa Fiatal, növendék 2—4 hetes fácánok között olykor elhulláshoz is vezető hasmenést okoz. A betegség gyakran társul takarmányozási hibákhoz, amikor a bélcsatornában az egysejtű parazita elszaporodásához a kedvező körülmények nyálkahártyahurut, paraziták a pulykából pH lúgos irányú eltolódása kialakulnak. Trichomonas phasiani nevű ostoros véglény, amelyet az idősebb madarak tünetmentesen hordoznak. Nem jellemzőek. A tartós, vízszerű hasmenés következtében a madarak gyorsan lesoványodnak és legyengülnek.

Ilyenkor gyakran látni bizonytalanul mozgó, imbolygó egyedeket, amelyek hamarosan elpusztulnak. Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája feltűnően halvány, a nyálkahártya elvékonyodott, áttetsző, a vakbélben vízszerű folyadék található.

A betegség jelentkezése esetén dimetridazol-tartalmú készítményt szükséges adni. Az ivóvízben adhatókat pl. Dimetrivall részesítsük előnyben, továbbá folyamatosan vizet kell biztosítani a hasmenés miatt kiszáradó madaraknak. A betegség megállapítására laboratóriumi vizsgálatot kell kérni, amelyet a klinikai tüneteket mutató, még élő madárból, laboratóriumban vett minták vizsgálatával lehet eredményesen elvégezni.

Begy-trihomonadózis Kórokozó. A Trichomonasgallinae. Házigalambok és különféle gerlék között okoz főleg fiókakorban, klinikai paraziták a pulykából is megnyilvánuló megbetegedést.

Fácán- és fogolycsibék között megbetegedést nem okoz. Ritkán más fajú, vadon élő madarak között is előfordul.

Az egysejtű parazita a kifejlett galambok gerlék bélcsatornájának természetes lakója. Fertőző vakbél- és májgyulladás hisztomonadózis A fácánokban viszonylag ritkán, szórványos jelleggel előforduló megbetegedés.

Paraziták a pulykából betegség iránt különösen érzékeny a növendék pulyka, a páva, de kedvezőtlen körülmények között a fácán és a fogoly is megbetegszik.

Az itt megjelentetett anyagok a szerző saját tulajdonát képező szellemi termékek, melyek nyilvános felhasználásához pl. A baromfi szervezetében, szerveiben, bőrén, a tollakon vagy a bőrben számos olyan parazita tartózkodik, melyek a szárnyasok téteményképességét, termelését, a növendékek fejlődését vagy egészségét veszélyeztetik, és nem egyszer az állatok elhullásával járnak. Míg az egysejtű élősködők a gazdaszervezet erősebb vagy gyengébb ellenálló képességétől függően a szervezeten belül képesek elszaporodni, és ennek következtében sok esetben elhullással végződő betegséget okoznak ostoros véglények, kokcidiumok stb. A külső élősködők az ízeltlábúak közé tartoznak. Ezek a bőrön és a tollakon vagy a bőrben telepednek meg.

Víziszárnyasokban nem idéz elő elváltozást. A betegséget a Histomonasmeleagridis nevű ostoros véglény okozza, amely az apró nyálkahártya sérüléseken durva rostú takarmány át jut a vakbél falába, illetve a keringéssel a májba. A kórokozó behatolását esetenként a paraziták a pulykából Heterakis sp. Leggyakrabban a nyolc-tíz hetes fácánokban fordul elő. A madarak a szárnyukat lógatják, hasmenés figyelhető meg, elesettek.

Gyógyszer férgek tetramizol, készítmény a férgek tetramizol

A betegség több napig is elhúzódhat. A vakbelek nyálkahártyáján ujjbegynyi, ovális, esetenként összefolyó elhalás, illetve bélfal-megvastagodás, a májon kerek, besüppedő, koncentrikus rajzolatú, ujjbegynyi nagyságú gócok figyelhetők meg A paraziták a pulykából és a májon lévő elváltozások ritkán külön-külön is előfordulhatnak. Szükség esetén dimetridazol tartalmú takarmányok pl.

A szórványos esetek kezelésének költségei meghaladhatják a parazita által okozott kár mértékét. A különböző korosztályú madarak lehetőleg ne keveredjenek a nevelés során. Spórás véglények 2. Fácánok vékonybél kokcidiózisa A kokcidiumok sejten belüli élősködők, amelyek a növekedésük során a sejteket károsítják.

Legtöbbször fajspecifikusak, vagyis más madárfajt nem fertőznek meg. Természetes körülmények között a kokcidiummal fertőzött madarakban nem alakul ki a betegség a kokcidiózis tulajdonképpen a folyamatos újrafertőződések sorozatamert a madarak közötti szoros kontaktus hiányzik, ezért a fertőzéses immunitás kialakulhat.

Jelentősége a fácánnevelés során akkor van, amikor a fácáncsibéket nagy számban zsúfoltan tartják mélyalmon, és az alom az ürülékkel elszennyeződött. Az Eimeriaphasiani nevű spórás véglény.

A férgek a vadászokban ezenkívül még több kokcidiumfaj 6 él, melyeknek jelentősége az E. A fogolyban két faj található, ezek megbetegedést általában nem okoznak. Az enyhébb fertőzöttség tünetmentes. Ismétlődő, enyhébb fertőződés után immunitás alakul ki. Betegség általában hetes életkortól fordul elő. Erős fertőzöttségnél, és ha a tartási körülmények a sorozatos újrafertőződésnek kedveznek, bélhurutot figyelhetünk meg.

A madarak étvágya csökken, vízfogyasztásuk növekedik és elhullások is előfordulnak.

A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban

Ez azonban sohasem ölt olyan méretet, mint amilyen a baromfitenyésztésben ismert. A kitágult falú vékonybélben Vérzés általában nincs, szemben a baromfival. A betegség megállapításához laboratóriumi vizsgálat szükséges. Gondos takarmányozás és vitamin- A-vitamin- ellátás mellett ritkán jelentkezik. Amennyiben az elhullások okaként megállapítható, a baromfitenyésztésben használatos szerekkel Neophykokcin, ESB3 stb. Ionofor szereket ne használjunk a fácánok egyedi érzékenysége miatt.

paraziták a pulykából hogyan kell kezelni az ascarisokat felnőtteknél

Amelyik tenyészetben a betegség előfordul, szükség lehet olyan takarmányok folyamatos etetésére is, amelyek preventív gyógyszert tartalmaznak. Férgek 2. Fácán és fogoly galandféreg-fertőzöttsége A galandférgek fehéres színű, lapos, szalagszerű élősködők. Testük három részből áll. A kicsi fej scolexa rövid nyak és az ebből fejlődő és egymáshoz kapcsolódó, lapos ízek proglottis láncolata. Emésztőcsövük nincs. Fejükkel a bél falához tapadnak, a testük végéből leváló ízekben található peték az ürülékkel kerülnek a külvilágra.

Nagyságuk igen változatos, néhány millimétertől több centiméteres emlős fajokban több méteres is lehet.

paraziták a pulykából paraziták a petefészek cisztájában

Fejlődésükhöz egy vagy két köztigazda szükséges. A vadmadarakban számos fajjal találkozhatunk. Kórtani jelentősége a zárttéri tenyésztésben csak néhány fajnak van, amely a tenyészetekben tömeges fertőződést, ezáltal klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést és elhullást okozhat.

A fácán- és fogolytenyészetekben egy-két galandféregfajnak van jelentősége. Leggyakrabban a maximum 20 cm hosszú és mm széles Railletinafriedbergerivel találkozhatunk.

A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban Oldalszám: Dr. Merényi László

A galandféreggel a madarak az utónevelőben fertőződnek, amikor a galandféreg köztigazdáit hangyákat, bogarakat elfogyasztják. A fertőződés leggyakrabban csak szórványos, és a vékonybélben található galandférgek száma is kevés.

paraziták a pulykából hogyan lehet eltávolítani az ascarist

Amennyiben erős fertőződés következett be — főleg fiatal madarak esetében — bágyadtságot, étvágytalanságot figyelhetünk meg. A madarak tollazata borzolt, fokozatosan lesoványodnak, vérfogyottá válnak és folyamatosan el is pusztulnak. Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája kitágult, és a savós hártya felől is jól láthatóak a halvány rózsaszínű, gyakran a bél üregét teljesen kitöltő galandférgek A bélcsatorna nyálkahártyája kipirult, gyulladásos.

A megelőzés szempontjából fontos az általános higiéniai szabályokat betartani. A súlyos fertőzöttség kialakulásakor takarmányba kevert antiparazitikumok albendazol- mebendazol-tartalmú készítmények stb.

Gyógykezelésnél állatorvos tanácsát kérjük ki. Fonálférgek A fonálférgek nagy többsége vált ivarú, alakjuk és hosszuk változatos. Fejlődésük embrionális általában a nőstények testében és posztembrionális szakaszra osztható.

A posztembrionális szakasz fajonként eltérően a külvilágon vagy a köztigazdában, majd a végleges gazdában fejeződik be. Léteznek olyan fonálférgek is, amelyeknek csak embrionális fejlődési szakasza van. A parazita életmódot folytató fonálférgek madarak esetében az emésztőcsatornában és a légcsőben találhatók. Jelentőségük eltérő. Közülük néhány fontosabbat ismertetünk. Légcsőférgesség A volier-ben nevelt fácánok és foglyok között, különösen fiatalabb korban, megbetegedést és számottevő elhullást okoz.

Szezonális jellegű, mert paraziták a pulykából a csapadékos időjárás utáni giliszta-aktivitással függ össze. A Syngamustrachea vérszívó féreg. A légcső nyálkahártyájához erősen tapadó, Y alakban párban lévő, vörös színű férgek.

Paraziták a heringkezelésben, Férgek a kacsák kezelésében

A nőstény 15—30 mm, a hím 2—6 mm hosszú. A madarakból a bélsárral — ritkán a köhögéssel — külvilágra jutó petékből a fejlődési ciklus után kialakuló fertőzőképes lárva harmadik stádiumú lárva a másik madárba jutva további ciklus után ivarérett lesz, és újból petét termel. Amennyiben a fertőzőképes lárvát köztigazda csiga vagy giliszta veszi fel, paraziták paraziták a pulykából pulykából fertőzőképességét megtartva betokozódik és akár 4 évig is a köztigazdában tartózkodik.

Az esős időszakban nagy tömegben felszínre jutó giliszták felvétele után alakul ki a madarakban az ivarérett féregpár. A madarak a fertőzőképes lárva felvétele után 14—16 napon belül már petéket ürítenek. A megbetegedés leggyakrabban a röpdékben tartott fácán- és fogolycsibék között jelentkezik 3—4 hetes korban.

A fertőződött madarakban féregpár is súlyos légzési nehézséget okoz. A madarak tátott csőrrel lélegeznek, sípoló, szörtyögő hang kíséretében Étvágytalanság, gubbasztás, esetenként lesoványodás figyelhető meg, amelyet nemritkán elhullás követ.

A légcsőférgek kifejlett fácánokban is megtalálhatók és erős fertőződésnél nemritkán 60—80 féregpár fulladást is okozhatnak 2. A betegség homokos területeken ritkán fordul elő. A volier-k helyének gyakori változtatásával, a talaj cseréjével, feltöltésével, a növényvédelemben használatos talajfertőtlenítők alkalmazásával a paraziták feldúsulását megakadályozhatjuk. A légcsőférgesség jelentkezésekor mebendazol- fenbendazol-tartalmú készítmények takarmányba keverésével eredményesen lehet a betegeket gyógykezelni.

Kifejlett madarakat, ha fertőződtek, a tojatási ciklus előtt kell gyógykezelni, mert egyes készítmények a tojásban korai embrióelhalást okozhatnak. Fontos a fiatalabb madarakat az idősebb, valamint a más fajú madaraktól távol tartani. Orsóférgesség Vadon élő madarak vékonybelében viszonylag ritkán találhatók az 5—9,5 cm hosszú, hengeres, a két végükön elhegyesedő, kissé merev férgek Ascaridia galliamelyek háziszárnyasokban gyakran előfordulnak. Tenyésztett fácánok között okozhat megbetegedést és esetenként elhullást.

A tenyészetek nagyon gyakran a háziszárnyasoktól fertőződnek. A bélcsatornában kifejlődő férgek, ha nagy számban vannak jelen, a bél üregét eltömik, és lesoványodást, senyvességet idéznek elő.

Légcsőférgesség

Jellegzetes tüneteket ritkán lehet megfigyelni. A fertőződés a fertőzött madár ürülékével a külvilágra került és fertőzőképes lárvát tartalmazó pete felvételével történik.

Légcsőférgesség Étvágytalanok, nem esznek, kezdenek fogyni, és mozgás helyett csak gubbasztanak. Miben betegedhettek meg, és miként lehet őket meggyógyítani? Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr.

A fertőződést követően mintegy 6—8 hét múlva üríti a madár a petéket. Kezelést igénylő esetekben még zártan lévő fácánok a tápba kevert antiparazitikummal mebendazol- fenbendazol-tartalmú készítményekkel stb.

Vakbélférgesség Főként tenyészetben lévő fácánok paraziták a pulykából foglyok, valamint fogságban tartott egyéb madarak vakbelében gyakran megtalálhatók az apró vakbélférgek Heterakis spp. Hosszuk 6—15 mm. Egyes fajok lárvái a vakbél falában megtelepedve gócos vakbélgyulladást okoznak, amely komoly egészségkárosodást ritkán okoz.

Jelentősége a hisztomonadózis kórokozójának terjesztésében lehet. Három faja fordul elő: a H. A férgek eltávolítására a mebendazol-tartalmú készítmények alkalmasak. A fertőződés a higiéniai előírások betartásával megelőzhető.

Hajszálférgesség kapillariózis A vadon élő madarak emésztőcsövében számos fajuk Capillaria spp. Jelentősége — különösen a fogolytenyészetekben — a fiatal madarak begyében az esetenként megtalálható C. A fogolycsibék erős fertőzöttség esetén lesoványodnak, hasmenést, vérfogyottságot lehet észlelni, és elhullások is előfordulnak. A bélben élőknek általában nincs gyakorlati jelentőségük. A begy falában a nyálkahártya megvastagodottnak tűnik, sárgásfehér felrakódás figyelhető meg, amely alól a hajszálféreg tűvel kiemelhető.

Mebendazol-tartalmú készítmények adásával a betegek jól kezelhetők.

paraziták a pulykából agyi paraziták tünetei

Mint a légcsőférgességnél. Buzogányfejű-férgesség Kórokozó. Polymorphus minutus. Hímje 3 mm, nősténye 10 mm giardia on skin, narancssárga színű. Vadrécék és vadludak vékonybelének nyálkahártyájához tapadva élősködik. Köztigazdái az apró, felemás lábú rákok Gammarus fajok. Filicollis anatis.

paraziták a pulykából féregtabletták top 5

A szürkésfehér hím 6—8 mm, a szürkéssárga nőstény 10—25 mm hosszú. Vadrécék vékonybelében élősködik. Köztigazdája a víziászka Asellus aquaticus. A felsoroltakon kívül a madarakban számtalan fajú és rendszertani besorolású parazita található. Ezeknek elsősorban faunisztikai ökológiai szerepük van.