A csigák parazitái, Májmétely – Wikipédia

A csigaparazita fonálférgek jeles képviselője hazánkban a Phasmarhabditis hermaphrodita faj. Phasmarhabditis hermaphrodita A név második fele a lény szaporodási sajátosságát tárja elénk: hermafrodita, vagyis hímnős.

A fonálférgeknél ez azt jelenti, hogy az állat külső- és belsőjegyeiben női jellegű, viszont a női ivarsejtek mellett hímivarsejtet is képes termelni. Ezután az állat a testén belül véghez viszi a megtermékenyítést.

Ez a szaporodásmód csak átmeneti jelleggel zajlik: egy idő után a környezeti feltételek kedvezőtlen változása ugyanis hím fonálférgek megjelenését hozza magával. Fakultatív paraziták, vagyis túlélésük nem múlik azon, hogy találnak-e parazitálni való csigát. Bomló szervesanyagon is remekül képesek táplálkozni és szaporodni.

Kijuttatásuk és igényeik ugyanazok, mint a rovarparazita fonálférgeknek: vízzel elkeverve a talajra, a növény közelébe, vagy azokra a területekre, ahol a csigák napközben elbújhatnak. A fonálférgeket a csiga nyálkája és ürüléke segíti, hogy megtalálják áldozatukat. A csiga pajzsa alatt található légzőnyílásokon keresztül jutnak be dauer lárváik.

A felső pár az fény érzékelés és szemfoltjai vannak a végein, míg az alsó pár biztosítja a szaglóérzék. Mindkét pár behúzható. PalástA csiga tetején, a fej mögött a nyereg alakú palástés ez alatt van a nemi szervek nyílása és végbélnyílása. A palást egyik oldalán szinte mindig a jobb oldalán a légzőszervi nyílás, amely nyitva jól látható, zárt állapotban viszont nehezen látható.

Elmondható, hogy hasonlóképpen működnek, mint az a csigák parazitái fonálférgek, viszont eltérések itt is akadnak: a Phasmarhabditis fajra jellemző, hogy a természetben nincs szüksége baktérium segítségére ahhoz, hogy képes legyen elpusztítani áldozatát.

Habár egy Moraxella osloensis nevű baktériummal képes hasonlóan társulni, mint ahogy a rovarparazita fonálférgek teszik, viszont ez Trichomonas klinikai megnyilvánulások inkább ember alkotta csapatmunka, mintsem természetesen kialakult együttműködés.

A parazitált csiga néhány nap elteltével abbahagyja a táplálkozást, illetve a pajzson erőteljes nyálkatermelésbe kezd. A másik jellemző — ami miatt okkal érdemelte ki a szörny-jelzőt — az az, hogy a lárvák gyakorlatilag megváltoztatják a csiga viselkedését.

Mintha csak egy rémisztő film forgatókönyvét írná meg a természet, pedig, ami történik, távolról sem fikció.

Arra késztetik a csigát, hogy egy védett helyre húzódjon félre. Ellentétben a rovarparazita fonálférgekkelakik nap alatt képesek elpusztítani táplálékukat, a Phasmarhabditis esetében nap alatt pusztul el a zsákmánya, mondhatni csigatempóban….